|
Vissza a tartalomjegyzékhez
Roberto Di Prima felszólalása (Lega Nord)
"Mindenekelőtt meg szeretném köszönni Quaglia kollégának ezt az indítványt és teljes kifejtését, amellyel minden részében teljes összhangban vagyunk. A kolléga által már alkalmazott tudós érveken túl azonban azoknál az előnyöknél szeretnék elidőzni, amelyekkel ez az internetre való belépés járhatna. A város, a polgárok és a Városi Közgyűlés előnyeire gondolunk.
Ami a várost illeti, nyilvánvaló, hogy annak részletesebb bemutatása, ami turisztikai szempontból benne található, bizonyosan nagyobb turistaáradatot hozhat, mivel, ahogy Quaglia helyesen mondta, az internet jelenleg 50 millió felhasználója valóban exponenciálisan nő. Ezért bizonyosan előnyös volna, ha érdekes híreket tehetnénk fel Genováról (az Akváriumról, a Vásárról, a Történelmi Belvárosról stb.) az internetre.
Akár érdekes turisztikai útvonalakat is előre kijelölhetnénk, és itt jön a szép és a csúnya, nézőpont szerint és aszerint, ki viszi fel ezeket az adatokat az internetre, mert például egy rendkívül érdekes turisztikai útvonal lehetne az, amely egy rendezvény idején a Tengeri Vásártól indul, aztán a via dei Pescatorin halad tovább, megállóval a gyönyörű nomádtábornál, hogy végül a szemétégető megtekintésével érjen véget, esetleg azzal a lehetőséggel, hogy egy pillantást vessünk arra, ami egykor a Lanterna volt. A Lanternát addigra persze az ipari régészet egyik elemeként jelölik majd meg, míg a szemétégető az interneten a genovai modern művészet példájaként szerepel majd. Ezt csak azért mondom, ironikusan vagy sem, hogy milyen előnyt lehet mindenesetre adni a városnak.
Ami a községi felszólalások összes átiratának, a jegyzőkönyveknek, a Városi Tanács határozatainak, az előkészítő aktusoknak az online közzétételét illeti, ez bizonyosan előnyös volna a polgár számára, aki egyre inkább kapcsolódik az internetre, és magának a városi képviselőnek is, aki a városvezetés kisebb költségterhével közvetlenül az interneten keresztül kérhetne dokumentációt, megkönnyítve és megkímélve a fáradságtól azt a tanácsnokot, aki esetleg, mint Cassol tanácsnok asszony, megtagadja a városi képviselő szent jogát, jelen esetben Roberto Di Primáét, alulírottét, aki dokumentumokat kért, amelyeket megtagadtak tőle.
Fontos tehát látni, mennyire hasznos lehet ezeket az adatokat az internetre tenni, de hasznos lehet azt is megvizsgálni, mennyire lehetséges ezt megtenni Cassol tanácsnok asszonnyal, mert amikor január 7-én két sorban kértük a népszavazási rendelet megszövegezésének előkészítő dokumentációját, azt válaszolta: "… … ezért nem lehet önnek semmilyen előkészítő dokumentációt adni, mert a Városi Tanács még nem vitatta meg a végleges javaslatot".
Egy ilyen tanácsnokkal, akit arrogánsnak, és velem szemben arrogánsnak nevezek, aki elfelejtette, hogy a december 16-i magnófelvétel szövege szerint a rendeletről ezt mondja: "Annyit dolgoztunk ezen, hogy gyakorlatilag az utolsó, operatív jellegű vonatkozásokat határozzuk meg. Gyakorlatilag készen vagyunk. Gyakorlatilag tehát kész vagyunk. Már alapos tanulmányokat végeztünk, hogy megértsük az operatív módozatokat", egy ilyen tanácsnokkal tehát, aki azt mondta, amit most felolvastam, hogyan remélhetjük, hogy eljuthatunk az internetre? Kételkedhetünk tehát abban, hogy bár ezt az indítványt akár egyhangúlag is megszavazhatják, aztán gyakorlati megvalósításra is kerülhet, ha kizárólag Cassol tanácsnok asszony mérlegelésére bízzák.
Igaz, hogy ma, 2. 17-i keltezéssel kaptunk egy levelet Casissa tanácsnok úrtól, aki egy alulírottal is vállalt kötelezettség teljesítése érdekében elküldte a népszavazási rendelet tervezetét. Ez már egy első pont, de amit én Cassol tanácsnok asszonytól kértem, azok az előkészítő dokumentumok voltak, amelyekről azt mondta, hogy elkészültek, de nyilván csak szóban, mert írásban kértem őket, és még mindig nem érkeztek meg. Most azonban ennek illetékessége Casissa tanácsnok úré, ezért reméljük (és a mai tények ezt mutatják), hogy teljesen más hangnemre váltunk a vállalandó kötelezettségek és a teljesítendők tekintetében.
Vannak dokumentumok, amelyeket, ha egy városi képviselő kéri, át kell adni. Amikor tehát Quaglia kolléga joggal kéri, hogy ezt az indítványt vitassák meg és fogadják el, majd azt kéri, hogy szigorúan a mai naptól számított legfeljebb 3 hónapon belül nyújtsanak be a Közgyűlésnek részletes beszámolót az e téren elért előrehaladásról, én, aki a szerzett tapasztalat miatt nem bízom, azt mondom, hogy az illetékes bizottság elé másfél hónapon belül kell vinni az elvégzett dolgokat. A következő másfél hónapban a Városi Közgyűlés elé megyünk.
Mindenesetre ugyanúgy optimisták vagyunk abban, hogy a Quaglia képviselő által kifejtett módon az internetre lehet menni, de a tanácsnok részéről felelősebb hozzáállással. Röviden emlékeztetek arra, hogy Milánóban a népszavazási rendelet két éve hatályban van.
Legyünk mindenesetre optimisták, mert ez a tény rendkívül fontos Genova és a Városi Közgyűlés számára. Amit ma megvitattunk, mindenesetre évekig fennmarad az internetes oldalakon a lakosság rendelkezésére. Például Buenos Airesben van egy genovaiak lakta negyed, amelynek lakóit érdekelhetné, hogy rákapcsolódjanak, és közelről, szinte élőben kövessék, mi történik Genovában, és hogyan zajlanak a Városi Közgyűlések.
Lehetnénk, ahogy Quaglia mondta, elsők, és ez érdekes elsőség lehetne, szemben azzal, hogy negatív dolgokban vagyunk elsők, amelyek már fent vannak az interneten, például az, hogy valószínűleg az Európai Unión kívüli bevándorlók szavazhatnak majd az önkormányzati választásokon. Ez bizonyosan országos szinten is felvihet bennünket az internetre, helyi szinten azonban egy napon talán szomorú elsőségünk lehet, az, hogy azért kerülünk fel az internetre, mert talán mi leszünk az első város, amely amellett, hogy egyre inkább elárasztják az EU-n kívüli bevándorlók, színes bőrű polgármestert kaphat.
Ezért akarjuk azt is, hogy a frakcióknak legyen hozzáférésük az internethez, mert ez egy újabb eszköz a rendelkezésükre, hogy jobban vihessék tovább saját tevékenységüket, saját álláspontjaikat, esetleg szemben azzal, amit a Városi Tanács előterjesztett. Ez egy módszer arra is, hogy bemutassuk a polgároknak, mit szándékozunk tenni a lakosság megvédéséért ezektől a problémáktól, ezektől a veszélyektől is, amelyek, ismétlem, már küszöbön állnak, és amelyekkel szemben a Lega bizonyosan nagyon határozott ellenzéket fog képviselni.
A polgárok számára azért is érdekes lesz az internetre menni, mert nemcsak olyan fontos személyiségekről kaphatnak híreket, mint Madonna, Tomba vagy Clinton, hanem éppen ezekhez az információkhoz férhetnek hozzá. Csak néhány kulcsszót említettem, mert ahogy fokozatosan rögzítik őket a számítógépekben, minden említett személynévhez bizonyosan hozzákapcsolódik a téma. Például amikor ezt az indítványt felteszik az internetre, ha valaki Bill Clinton vagy Madonna nevét hívja be, Quaglia és Roberto Di Prima felszólalását is megtalálja, és talán megtalálja Cassol tanácsnok asszony említését is arroganciája miatt, amelyet — Quaglia kolléga ítéletével is egyetértve — nagyon pontosan hangsúlyozni akartam."
Roberto Di Prima
Vissza a tartalomjegyzékhez
Felszólal: Flavio
AZZARELLI (P.D.S.)
 "Úgy gondolom, hogy mint minden dolog, az internet jelenleg kissé túlságosan divattá vált, és talán valamivel kevésbé sikerül azon gondolkodni, ami lényegében: vagyis a hálózat fogalma, a kiterjesztett hálózaté, és a hozzáférés demokratikus fogalma is, de a véleménynyilvánítás, a szólás és az érzések szabadságának demokratikus fogalma is.
Úgy vélem tehát, hogy éppen ebből kell kiindulnia annak az alapos elemzésnek, hogy mi az az út, amelyre a község rálépett, de annak is, amit a község elfelejtett, mert helyes és jogos bírálni, de építeni is lehet. Éppen ebben a szellemben próbálunk frakcióként felszólalni, további hozzájárulást adva ahhoz, ami községünk "internetes" szintű láthatóságának kiépítésében az elsődleges szakasz volt.
Genova városa végre, 3 és fél év után, a ciklus lejártakor megtette azt, amit frakciónk 1994 első hónapjai óta melegen szorgalmazott. Abban a pillanatban azonban, amikor megteszi, elengedhetetlen, hogy problémákat tegyünk az asztalra annak érdekében, hogy ezekhez az eszközökhöz a helyes szellemmel és elképzelésekkel közelítsünk, és ne pazaroljunk el feleslegesen emberi, szellemi és pénzügyi erőforrásokat.
Ismertek és nyilvánvalók az olyan eszközök használatával járó idő- és gyorsasági előnyök, mint az internet. Az igazi problémát az jelenti, hogy e kommunikáció gyakorlati fejlesztésével foglalkozók tömege — egy népesen képviselt, de a terepen fennálló helyzetre bizonyosan nem jellemző elit kivételével — valójában kevéssé ismeri az informatikai eszközöket. Ezért mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy elérjük a hálózati csatlakozások kritikus számát, amely valóban hasznossá és gazdaságossá teszi e technológiák használatát, anélkül hogy a technológiai elavulás szűk keresztmetszetei meghiúsítanák az erőfeszítéseket.
Ebben az értelemben mindenekelőtt egy széles körű alfabetizációs kampányt kell indítani, azzal a céllal, hogy mindazokat, akik a községen belül az információk felhasználói, de mindenekelőtt kibocsátói lesznek, megismertessük az eszközökkel, és képessé tegyük őket azok kezelésére.
A világháló nem lehet az információ fejlesztésének fő eszköze, mivel inkább a kifelé irányuló láthatóságra alkalmas, mint az emberek közötti valódi kommunikációra. Az olyan eszközök, mint az elektronikus levél és a dokumentumok archiválására szolgáló FTP-oldalak, a hálózati technológiák magas szintű és hatékony használatának fő útjai az információ terjedésének gyorsasága miatt, amely információt aztán a hálózatról hagyományosabb eszközökön keresztül egyre szélesebb felhasználói tömeg felé lehet továbbítani.
Egy városi hálózatot létrehozni, részleges internetes jelenléttel — ez az a pont, amely számunkra nagyon fontos —, elsősorban azt jelenti, hogy a civil társadalom számára elérhető vonal legyünk, azt jelenti, hogy megtanuljuk nem egységesíteni a médiumokat, átlépve a használat hiányának túlzásából abba a téves hitbe, hogy a net a belső kommunikáció minden zavarának csodaszere.
Az igazság egészen más: a net egy rendkívül erős és sajátos eszközzel egészíti ki a kommunikáció és az információátadás rendszerét, amelynek e kibocsátás révén minden mediális összetevőjében javulnia kell, nem pedig ellaposodnia olyan mindent átfogó megoldásokban, amelyeket inkább a pillanat múló divatja diktál, mint a módszeren való valódi elmélkedés.
Egy olyan községnek, mint Genova, a kommunikáció aktív és részt vevő tagjává kell válnia, fejlődési teret és nyitottságot kínálva az alapok és a civil társadalom igényei felé, elő kell segítenie az új technológiák fejlődését, figyelmesen szemmel tartva, mi történik külföldön, de mindenekelőtt megértve azt a nemzeti valóságot, amelyben mozog és működik. Ma Olaszországban az internetfelhasználók kevesen vannak a népességhez képest, és főként a társadalom nagyon pontosan körülhatárolt rétegeiben összpontosulnak. Azt gondolni, hogy ma az internet fontos népszerűsítési eszköz lehet, bibliai méretű ostobaság. Az ok hamar elmondható: a civil társadalomban hiányzik a rákapcsolódott emberek kritikus száma, amely tehetetlenségi erőből mozgásban tartaná az információt. Egy olyan felvilágosult községnek, mint Genova, tehát az a feladata, hogy minél több ember számára fejlessze és megkönnyítse a hozzáférést a kommunikáció új formáihoz, egyúttal olyan felhasználási modelleket javasolva, amelyek lépést tartanak a közösség valós igényeivel.
A Telecom által nemrég végzett felmérés kimutatta, hogy bár Olaszországban erős a várakozás az új technológiák és hálózatok iránt, a legnagyobb akadályt még mindig a területhez kapcsolódó problémák jelentik, ezért elképzelhetetlen nemzeti határok nélküli globális faluról gondolkodni, amikor belső problémáinkat sem oldottuk meg. Az internet topológiai és nem topográfiai fogalom; hálózaton lenni valóban azt jelenti, hogy meghaladjuk lokalizmusunk korlátait, de ha ez hasznos lehet az információ gyors és széles körű, valós idejű terjesztéséhez, a hálózati technológiákra olyan eszközként kell gondolnunk, amely segíthet meghaladni legalább néhányat azok közül a helyi problémák közül, amelyek súlyosan meghatározzák a polgár gyakorlati életét.
Ebben az értelemben, éppen azért, hogy gyorsan elérjük a felhasználók kritikus számát, és így erőfeszítésünknek eszméink terjesztése szempontjából is mélyebb jelentést adjunk, úgy vélem, hogy Genova városának — éppen mert Genova városa, és mint ilyen, területi szinten jelen van — az internetnél inkább egy városi hálózat születését kell elősegítenie, koncentrikus körök rendszerével, amely a TCP/IP protokollt kihasználva lehetővé teszi egy valódi hálózat kifejlődését, amely egyre szélesebb gatewayeken keresztül köti össze a sokféle területi jelenlétet: az egyesületeket, az önkéntességet, a polgárokat, a helyi önkormányzatokat. Mindezt önállóan és személyre szabott módon, lehetőleg egyetlen irányítás alatt, Genova városáé alatt.
Elképzelésünkben egy olyan helyi önkormányzatot képzelünk el, amely a világ felé levelezési "gateway"-ekkel rendelkező hálózatokat hoz létre és segít létrehozni, de olyan szolgáltatásokkal és funkciókkal, amelyek elsősorban azokhoz a gyakran összetett helyi szereplőkhöz szólnak, amelyek helyi szinten működnek. Az ilyen hálózatokhoz való hozzáférésnek a helyi hálózatra korlátozva ingyenesnek kellene lennie, hogy ne zavarja a szolgáltatók munkáját, amelyek a fiatal kis- és középvállalkozások fontos tüdejét jelentik.
Ez a rendszer lehetővé tenné a hálózati technológiákhoz való hozzáférést nagyszámú polgár számára, akik nemcsak otthonról, hanem a területen szétszórt városi hozzáférési pontokról is használhatnák, megtanulva így megismerni a kínált szolgáltatásokat és információkat, és lassanként a szolgáltatások előbb közvetett, majd remélhetőleg közvetlen felhasználóivá válva.
Az egyesületek világát úgy kellene bevonni, hogy ingyenes helyet kínálunk nekik a torinói modell szerint (amely, úgy tűnik, annyira tetszik Városi Tanácsunknak), vagy más, ilyen megoldásokat alkalmazó városok modellje szerint. A helyi problémákra irányuló figyelem a nyerő fegyver a község hálózatának fejlesztéséhez, azért is, hogy bebizonyítsuk: ezekkel a technológiákkal megoldhatók a tájékoztatás és a polgár számára gyakran hozzáférhetetlen vagy nehezen megtekinthető források gyors terjesztésének nagy problémái.
Ez persze elsősorban azt jelenti, hogy meg kell változtatni a helyi önkormányzatok közötti kommunikáció belső szemléletét, azt jelenti, hogy a dokumentumok esetében a lehető legnagyobb mértékben a hálózat felé automatizálható módszereket kell alkalmazni, és azt jelenti, hogy át kell menni egy fáradságos adatbeviteli szakaszon, amelyről tudjuk, hogy a jelen helyzetben nem oldható meg, de reméljük, hogy valamilyen módon a közvetlen jövőben megvalósítható. Ez az a kihívás, amelyet egy helyi önkormányzatokat kormányzó baloldalnak magának kell kitűznie a holnap kommunikációjának fejlesztése terén.
Rövidhullámú átviteli rendszerekre van szükség, amelyeken keresztül a hasznos és nem redundáns információk állandó áramlása lehetővé teheti a polgár számára, hogy részese legyen és részesének érezze magát a közigazgatási tevékenységnek. Nem ijeszt meg bennünket, sőt teljes összhangban vagyunk vele, hogy a polgárt és a polgárt szolgáló egyesületeket személyes és ingyenes elektronikus postafiókkal lássuk el.
Ma már nemcsak a Telecom létezik, és a holnap nagy tétje nem a technika, amely magától halad előre, hanem a tartalmak, amelyek hála Istennek mindig tőlünk, emberektől függenek. A tartalmaktól nem kell félnünk, ha tudjuk kezelni őket, és ha a polgár rendelkezésére akarjuk bocsátani őket. Ezek alapvetőek, és ha megengednek egy kitérőt, éppen az új világra kiképzett és alfabetizált fiatalból indulnak ki, abból a világból, amelynek a világ polgárává kellene őt tennie.
Véleményünk szerint egy kicsi, de szükséges kopernikuszi fordulatról van szó az informatikai hálózatok használatában. Középpontba állítani a hétköznapi polgár szükségleteit és igényeit, nem pedig a — ma legalábbis — utópisztikus virtuális globális falut, amelynek lehetséges érdemeit nem akarjuk vitatni, s amelyeket egyébként elismerünk, ha az utópia legalább részben ténylegesen megvalósulna, de amely ma még túlságosan távolinak tűnik a polgárok kéréseitől, szükségleteitől és igényeitől. Sőt, úgy véljük, hogy éppen ahhoz, hogy hozzájáruljunk ennek az utópiának a felépítéséhez, konkrétan kell munkálkodni az informatikai eszköz tudatos elterjesztésén a népesség egyre szélesebb rétegeiben.
Itt két további probléma merül fel, amelyeknél meg kell állni: az informatikai ismeretek és készségek terjesztésének problémája és a hálózati hozzáférés problémája. Az informatikai technológiák és a modern informatikai eszközök használatának tömeges elterjedése rendkívül új, de rendkívül gyors folyamat. Ez sokféle problémát vet fel, amelyek lényegében mind az informatikai jellegű készségek társadalmi elterjedtségének fokára vezethetők vissza.
Az iskola mintegy tíz éve kezdte el, és fokozatosan kiterjesztette bizonyos informatikai ismeretek oktatását, amely egyébként még nem terjedt el mindenhol, de nem pesszimista dolog azt állítani, hogy még egy egyszerű informatikai alfabetizációs szintnek is jócskán alatta vagyunk, a középiskola néhány szakirányát kivéve.
Egyébként illúzió volna azt hinni, hogy az iskola, még ha emberi és pénzügyi erőforrások tekintetében képes is volna rá, a társadalom és a munka világa igényeinek tartósan megfelelő ismeretszintet tudna nyújtani, tekintettel mindenekelőtt az elektronikus alkatrészek, a mérnöki tervezés és az elérhető programok fejlődése terén tapasztalható rendkívül gyors előrehaladásra. Más szóval, amit ma tanítanak, az legfeljebb tíz éven belül elavulttá válhat, ha a tanulót nem hozzák olyan helyzetbe, hogy a jövőben is tovább tanulhasson, inkább a működési logikák jó megértésével felvértezve, mint egy sor alkalmazott ismerettel.
Nem kerülhetjük el azonban, hogy legalább három okból fel ne vessük a problémát. Mindenekelőtt azért, mert éppen ezekben a napokban kezdődik a vita az iskolai és képzési ciklusok reformjavaslatáról, azzal a kinyilvánított céllal, hogy javítsák mindenki alkalmazkodóképességét a társadalmi és gazdasági változásokhoz, egyrészt módosítva az elsődleges képzési utakat és programokat, de előre látva azt a szükségletet is, amely a munka világába való belépés után is fennáll, és így az egyéni jogot a későbbi képzési ciklusokhoz való hozzáféréshez, vagyis a folyamatos képzéshez.
Másodszor azért, mert az informatikai eljárások egyre kiterjedtebb bevezetése a munka és a társadalom világába azzal a kockázattal jár, hogy kizárja és a peremre szorítja azokat, akik már dolgoznak, és nem rendelkeznek, vagy nem rendelkezhetnek kellő alkalmazkodóképességgel. Távlatilag végül felmerül az a probléma, hogy el kell érni: az új technológiák, különösen a közvetlen informatikai technológiák használata ne váljon a munkától való elidegenedés vagy a társadalmi marginalizáció és differenciálódás új és kifinomultabb formájává azon dolgozók vagy polgárok számára, akik vagy nem képesek használni őket, vagy csak néhány minimális vonatkozásukat képesek használni, ráadásul lényegében alárendelt módon.
Olyan problémákról van szó, amelyek megoldását nem hisszük, hogy kizárólag az iskola világára lehetne hárítani, még egy tiszta és óhajtott reform távlatában sem. A középiskola utáni képzési ciklusok szükségessége és a folyamatos képzéshez való egyéni jog kinyilvánítása, amelyet egyébként a kormány és a szociális partnerek közötti nemrégi munkaügyi paktum is előirányoz, nyilvánvalóan felveti azoknak a szereplőknek a kérdését, akiknek ezt a képzést nyújtaniuk kell, és hogy milyen módon.
Világos tehát — itt szándékosan arra szűkítjük a kört, ami e Városi Közgyűlés hatáskörébe tartozik —, hogy az a politika, amelyet különösen a helyi önkormányzatok követnek majd az informatizálás, a hálózatok és az új technológiák használata tekintetében, számunkra döntő fontosságú nemcsak a nyújtott szolgáltatások minőségének javítási lehetősége szempontjából, hanem annak lehetősége szempontjából is, hogy az alapvető informatikai ismeretek fokozatos, de széles körű elterjesztése — a polgárra szabott városi hálózatok előmozdításán keresztül — a társadalmi és polgári felemelkedés nem másodlagos eszköze lehessen.
Azt kérjük, hogy ez a közigazgatás ezekről a témákról nyisson valamilyen módon célzott vitát, amely lehetővé teszi egy olyan beavatkozás programozását, amely képes túllépni egy egyszerű — és így tisztán imázsjellegű — internetes struktúra létrehozásának — egyébként jogos és szükséges — műveletein, a területből és a polgárokból kiindulva építve fel a hálózat új használatát, és hozzájárulva a hálózatra érkező összes helyi intézmény szükséges és alapvető irányító tevékenységéhez. Egy gondolkodó és irányító csoport, amelynek az ágazat szakértői is tagjai, hozzájárulhatna egy "városi hálózat" projekt megvalósításához, amely jól beállított és jól méretezett a polgárok és a fő szereplők elvárásaihoz.
Úgy tűnik, világos, hogy felszólalásom körét a városi hálózat kérdésére szűkítettem, tehát nem annyira arra, amit az interneten megvalósítottunk, amelyet csupán egy módnak tartunk a sok közül arra, hogy láthatóvá tegyük magunkat, de amely nem alkot szükséges tartalmat. Mindenesetre úgy vélem, hogy a Quaglia kolléga által benyújtott indítvánnyal kapcsolatban frakciónk alapos vitát kér a bizottságban, mert úgy tűnik nekünk, hogy egy puszta egyetértő vagy elutasító szavazástól függetlenül a tárgyalt vonatkozások némelyikét megfelelő helyen alaposan meg kell vizsgálni, tekintettel arra, hogy kifejezetten technikai és valamilyen módon a lehető legteljesebben elemzendő vonatkozásokról van szó.
Úgy gondolom tehát, hogy ebben a vitában, ha Quaglia kolléga elfogadja, nyugodtan meg lehetne tárgyalni és át lehetne gondolni a kolléga által benyújtott kérdéseket és igényeket, de azt is, hogyan szerveződjünk meg ténylegesen ahhoz, hogy előrevigyük a hálózat létrehozásának folyamatát."
Flavio Azzarelli
Vissza a tartalomjegyzékhez
Felszólal: Carlo
SCHENONE (Vegyes Csoport)

"Nyilvánvalóan nem tudom elkerülni, hogy én is bekerüljek a történelembe, most, hogy megtudtam, örökre fent leszek a hálózaton. Annál is inkább, mivel mintegy 6 perccel ezelőtt az újságírók mind együtt fogták "a sátorfájukat" és elmentek, így az egyetlen mód arra, hogy bekerüljek a történelembe, ez, mivel az újságok bizonyosan nem tudják majd beszámolni arról, amit mondani fogok.
Adok egy információt, amely érdekes lehet Azzarelli képviselő személyes oldaláról, ahol fel vannak tüntetve kedvenc zenéi, szerelmei és sok más dolog (érdekes téma, de nem rendkívül érdekes): nos, tegnapig 1137 látogatás volt. Tegnap telepítették fel az internetet a gépemre, megpróbáltam rákapcsolódni, és megállapítottam ezt az adatot. Ez azt jelenti, hogy vannak emberek, akik az interneten utaznak. Tehát a számok azért nem teljesen elhanyagolhatók, és egy olyan oldalon, ahol politikai jellegű tájékoztatás található, a látogatások bizonyosan még sokkal többen lesznek.
Ez valamilyen módon azt jelenti, hogy már van egy csatornánk, amely jelenleg nincs különösebben kihasználva, nemcsak az egyik, hanem a másik irányban sem. Arra hivatkozom, amit korábban a költségvetési tanácsnok úr mondott a község informatizálásáról. Az internet éppen a község automatizálása szempontjából lehet fontos gerinc, hogy a községen belül legyen egy kommunikációs rendszer.
Mindannyian tudatában vagyunk annak, milyen a kézbesítőkkel élni; nos, az internetet egy olyan kifejezéssel lehet használni, amelyet "intranetnek" neveznek — tehát ugyanazzal a technológiával, mint az internet, de kissé más célokra —, éppen a község sok belső szervezési problémájának megoldására. Ezt azért mondom, mert amellett, hogy nyilvánvalóan támogatom, amit a tanácsnok úr a község informatizálásáról jelzett, úgy vélem, hogy éppen hatékonysági szempontból két okból is fordulatot jelent. Bizonyosan lehetővé tenné a belső kommunikáció javítását, és mellékhatása is lenne, mégpedig egy ilyen rendszer jelentős elterjedése, már csak azért is, mert a községi alkalmazottakat arra ösztönöznék (ha nem kényszerítenék), hogy megtanulják ezt az eszközt, és így használhassák, és terjeszthessék ezt a tudást a lakosság körében.
Természetesen hozzáteszek valami konkrétat a saját szakterületemről. Egy internetre épülő községi információs rendszer egy bizonyos ponton sokkal könnyebben integrálható más információs rendszerekkel egy olyan területi információs rendszerben, amely valóban képes és alkalmas egy terület kezelésére, ami a helyi önkormányzatok sajátja, még inkább, mint a magánintézményeké.
Tehát ha az internet rendelkezésre állna mind a község különböző telephelyeinek, munkahelyeinek az információcsere céljából történő összekapcsolására, mind arra, hogy a saját információs rendszereket aztán más helyi önkormányzatok vagy más struktúrák és szervezetek rendszereivel integrálják, az a községi gépezet hatékonyabbá tételének valóban hatékony rendszerévé válna.
A további hatás az volna, hogy ha egyszer a község egész belső kommunikációja egy olyan mechanizmusra épülne, mint az internet, ezen a ponton nagyon könnyű volna a belső kommunikációt felhasználni és legalább részben kifelé átláthatóvá tenni, megvalósítva azt a közigazgatási átláthatóságot, amelyet mindenki óhajt, de amelynek megvalósítása sokszor bonyolulttá válik, már csak költség- és hozzáférési okokból is.
A közigazgatási átláthatóságot illetően Genova városának alapszabálya előírja egy hírlevél elkészítését és így közzétételét is. Ez eddig nem történik meg, holott olyan kötelezettség, amelyet a község már jóval e közigazgatási ciklus beköszönte előtt vállalt, és így, bár azt óhajtják, hogy széles körű tájékoztatást adjanak a polgároknak, ezeknek nincs különösebb lehetőségük hozzáférni ahhoz, ami a községen belül történik. Ha valamilyen módon, legalább az interneten keresztül, hozzá lehetne férni a község olyan belső információihoz, amelyek valamilyen módon már informatizálva vannak (ha nem is teljesen), az legalább pótolhatná a község hírlevelének hiányát.
Csatlakozom ahhoz, amit Azzarelli mondott. Én is egyetértek abban, hogy bár az internet bizonyosan olyan belső gerinc, amelynek sok pozitív vonatkozása lehet, nem lehet arra gondolni, hogy a polgárok kizárólag az interneten keresztül férjenek hozzá; igenis lehetséges azonban az információkhoz való hozzáférést egy városi hálózaton, egy BBS-en keresztül biztosítani, különösebb költségek nélkül, kivéve egy modem és egy számítógép költségét, amelyek, mint tudjuk, már elterjedtek, tehát előfizetési díjak és hasonlók nélkül.
Tudom, hogy ez már a városvezetés szándékai között szerepel, és bizonyosan követendő választás is, mert így lehetővé válik, hogy a meglehetősen kevéssé felszerelt polgárok is hozzáférjenek a község összes belső információjához, éppen ennek az átláthatóságnak a megvalósítása érdekében.
Egy másik lépés olyan helyek létrehozása, ahol a polgárok hozzáférhetnek az internethez (és ezt, ha nem tévedek, a városvezetés is tervezi), oly módon, hogy bármely vállalkozó szellemű tizenhat éves fiú, akinek kedve van egy kicsit böngészni az interneten, hogy felfedezzen néhány dolgot, nyugodtan elmehessen egy kerületi tanácshoz, és eltölthessen néhány percet vagy akár néhány órát azzal, hogy "kóboroljon". Ez persze szabályozást igényel, különben fennáll a veszély, hogy olyan berendezéseket telepítenek, amelyeket mindig csak néhány ember használ, de ez másodlagos vonatkozás.
Tegnap megpróbáltam meglátogatni a község oldalát, de nem válaszolt; mindenesetre a bemutató napján meg tudtam nézni, és jól megcsináltnak tűnt. Bizonyosan bővíthető — erről a bemutatón is beszéltünk —, lehetővé téve, hogy lépcsőzetesen tovább lehessen ereszkedni a keresési fában, hogy további, a már meglévőkhöz kapcsolódó információkat nyújtsunk.
Tehát az internet, amely már jelen van a községen belül, a belső hatékonyság növelésének mechanizmusa lehet, és a kifelé irányuló átláthatóság mechanizmusa is lehet. És az átláthatóságnak ebben a szemléletében városi képviselőként azon a véleményen vagyok, hogy nagyon hasznos volna, ha a közgyűlési frakcióknak némi helyet biztosíthatnánk olyan oldalakhoz, amelyeken keresztül bemutatkozhatnak kifelé, bemutathatják kezdeményezéseiket, és általában bemutathatják belső tevékenységüket, amelyet gyakran — részben a sajtó hiányosságai, általában pedig a kommunikáció hiányosságai miatt — nem sikerül és nem lehetséges (hacsak nem rendkívül költséges vagy különösen ördögi módon) kifelé bemutatni.
Ami Quaglia képviselő másik javaslatát illeti, hogy a Városi Közgyűlés jegyzőkönyveit tegyük fel online, az első megfontolás az, hogy valószínűleg mindannyiunknak önmérsékletet kellene tanúsítanunk a vitában, mert egy túl hosszú szöveget el sem olvasnak. Mindenesetre meggyőződésem, hogy ez megvalósítható, és valójában nem jár nagy többletköltséggel. Ahogy korábban mondtam, a határozatok közzététele a hirdetőtáblán túl ott is egyszerűen annyit jelentene, hogy rendelkezésre bocsátunk egy fájlt, amely már elérhető a városvezetésen belül, mivel jelenleg minden szöveg számítógéppel készül.
Valószínűleg tehát lehetséges bizonyos információk, mint a Városi Közgyűlés jegyzőkönyvei, de talán még inkább a Városi Tanács és a Közgyűlés határozatainak listája, sőt az egyes határozatok szövegei feltöltése nagy kiadás nélkül. Valószínűleg egyes határozatokat senki sem olvasna el, de ha nemcsak az egyes polgárok, hanem a különböző köz- vagy magánintézmények is elkezdenék látogatni, ha például a pályázatok kiírása vagy hasonlók iránt érdeklődő cégek saját irodáikból férhetnének hozzá ezekhez az információkhoz, esetleg már internettel felszerelve, nos, ezen a ponton csökkentenénk a városközpont felé irányuló forgalmi terhelést, amely abból adódik, hogy a megtekintéshez el kell jönni a Tursiba, és egyúttal növelnénk a község átláthatóságát és hatékonyságát."
Carlo Schenone
Vissza a tartalomjegyzékhez
Felszólal: Franco BAMPI (Polo Nord)
 "Az általam követett felszólalások végül, úgy tűnik, különféle árnyalatokkal arra vezethetők vissza, amit én az utolsó és egyetlen alkalommal mondtam, amikor az internetről vitatkoztunk, vagyis hogy ahhoz, hogy az oldal hatékony legyen, és hogy naprakész legyen (és így ne váljon többletmunkává), szükséges, hogy az internet használata maga is olyan eszközzé váljon, amellyel a község dolgozik. Bonyolulttá válik ugyanis, ha minden alkalommal át kell vinnünk a határozatokat az internetre, mert aztán elfelejthetjük őket; tehát annak a helynek, ahol ezeket a határozatokat őrzik, valamilyen módon közvetlenül elérhetőnek kell lennie az internetről, a hálózaton kívül hagyva csak azokat a kérdéseket, amelyek különleges bizalmasságot igényelnek, mint például a népesség-nyilvántartás, amelyet hálózaton kívül lehetne tartani, mivel tudjuk, hogy a szoftveres védelmi mechanizmusok még nem igazán hatékonyak, és így feltörhetők. Valahányszor bizalmasságra van szükség, világos, hogy egy adatot hálózaton kívül kellene elhelyezni, de a hálózat csak akkor működik, ha munkaeszközzé válik. Úgy tűnik, ezeket az utalásokat különféle eltérésekkel többé-kevésbé szinte az összes előttem szóló felszólalásban felfedeztem.
El kell mondanom, hogy sokat hivatkoztak az átláthatóságra, és azzal kapcsolatban, hogy az internet átláthatóságot teremthetne, most nem egészen világos számomra, hogy ez az internet mellett szól-e vagy ellene, mert ha a polgárok közvetlenül hozzáférhetnének például a Városi Tanács határozataihoz, és így észrevennék, mennyi pénzt költenek tanácsadásra és különféle kiadásokra, mint például 800 millió egy nomádtábor felújítására, vagy 150 millió azért, hogy hazaküldjék a "világos költségvetés a Lanterna alatt" kiadványt, nos, amikor észrevennék, hogy a község valóban úgy kezeli a közpénzeket, ahogyan kezeli, valakinek talán megjönne a józan esze.
Amikor észrevennék, hogy ez a község valóban úgy kezeli a közpénzeket, ahogyan kezeli, megeshet, hogy valakinek megjön a józan esze, talán még a Polgármester egyik választójának is. Most, meg kell mondani az igazat, a Polgármester választóit nehéz találni, de talán, ha fent lennénk az interneten, még az a néhány maradék is szégyellné kimondani: "igen, én is rá szavaztam", tehát nem világos számomra, hogy az átláthatóság az interneten a javukra játszó tényező volna.
Szeretnék még egy megjegyzést fűzni a felszólalásokhoz. Valóban láttam egy meglepődött Quagliát amiatt, hogy a tanácsnok asszony elfelejtette, hogy az internetről valójában már egy korábbi ülésen vitatkoztunk. Ez különös, mert Cassol tanácsnok asszony ismételten elfelejtett sok mindent; például a választási kampány során, amikor tanácsnokként felmerült a neve, elfelejtette, hogy a PDS tagja, és azt mondta, "független vagyok", majd miután tanácsnokká nevezték ki, azt mondta: "a PDS tagja vagyok". És azt is elfelejtette, hogy éppen aláírni készült, vagy már aláírt egy rendeletet a cigányok Quarto Altóba költöztetéséről, és kijelentette az újságoknak, hogy "nem, semmiféle villámakció", másnap pedig a cigányok már költöztek; feltételezem, hogy elfelejtette, és hogy az nem gúny volt.
Néha nem felejt, de nem én vagyok az, aki kemény Cassol tanácsnok asszonnyal, hanem a szakszervezetek, amelyek, amikor sztrájkot hirdettek a Városi Tanács ellen, szórólapot készítettek, amelyen ez állt: "Cassol hazudik". De én úgy hiszem, hogy elfelejtette, vagyis mondott valamit, és elfelejtette, hogy korábban mást mondott, vagy korábban más aktust tett. És valószínűleg azt is elfelejtette, amire most emlékeztettem, de ez nem nagy probléma.
El kell azonban mondanom — és ezt szeretném e felszólalásom jelentős hozzájárulásaként adni, mert a többit már elmondtam, és így, ahogy maga Quaglia képviselő is emlékeztetett rá, nem olyan ösztönző újra meg újra elmondani a már elmondott dolgokat, még ha hasznos is, mert például segít jobban és részletesebben megértetni a saját gondolatainkat —, nos, el kell mondanom, hogy van egy dolog, amit meg lehet tenni: ma Luzzati tanácsnok úr költségvetési beszámolójából megtudtam, hogy végre kikerültünk a korábbi városvezetések romjai közül.
Talán a PDS-nek nincs mit mondania, mert elfelejtette (talán Cassol tanácsnok asszonnyal összhangban), hogy a korábbi városvezetésekben ő is kormányzott; mindenesetre Luzzati tanácsnok úr a korábbi városvezetések romjairól beszélt. Nem én mondtam, hanem az önök tanácsnoka, ezért úgy vélem, engem nem lehet vádolni egy ilyen mondatért, mert az önök tanácsnoka mondta, a költségvetések szanálója, hogy kikerülünk a romok közül.
Nos, mivel valóban már kétszer vitatjuk meg az internet problémáját (még ha az egyikről el is feledkeztünk), és nem szeretném harmadszor is megvitatni, azt tanácsolom, hogy alapítsunk egy részvénytársaságot: "Genovai Internet Rt.", így kivonjuk az internetet a Városi Közgyűlés közvetlen ellenőrzése alól, és nem vitathatjuk meg többé ezeket a dolgokat, ahogyan kivontuk a Porto Antico területeit a Városi Közgyűlés ellenőrzése alól, ahogyan kivonjuk a kármentesítés alá vont nyugati területeket a Városi Közgyűlés alól, ahogyan kivontuk a parkolókat a Városi Közgyűlés ellenőrzése alól.
Alapvető ahhoz, hogy egy olyan részvénytársaságot hozzunk létre, amely működik, amely kivezet bennünket a romokból, ahogy Luzzati tanácsnok úr emlékeztetett, hogy teljes egészében köztulajdonú tőkével rendelkezzen, ez fontos. De köztulajdonú partnerekből, Genovában, mind ugyanolyan színűekből van bőven. Úgy vélem, Cassol tanácsnok asszony — és ezúttal éppen közvetlenül önhöz fordulok —, hogy önnek kellene a "Genovai Internet Rt." kezdeményezőjévé válnia, így legalább Quaglia elhallgat."
Franco Bampi
Vissza a tartalomjegyzékhez
Felszólal: Umberto Testori (A.N.)
 "Nem akarok belemenni abba a vitába, amelyben egy dologról vitatkozunk, aztán sok másra kalandozunk. Engedtessék meg nekem egyetlen tréfa (nem mondom, hogy vitatkozó, de remélem, szellemes), mégpedig az, hogy amikor a tanácsnok úr a korábbi városvezetésekről beszélt, sok más városvezetésre is célozhatott, például '45-től visszafelé és nem előre, mert a tanácsnok úr nem az utolsót nevezte meg, amelyet örököltünk, hanem a korábbiakról beszélt, és így például a podesztáról is beszélhetett, és akkor valószínűleg igaza volt, ezért ezen a tényen nincs mit vitatkozni.
Cassol tanácsnok asszonnyal sem akarok vitába bocsátkozni, több okból sem. Részben mert úgy vélem, hogy nem szándékosan történt; másodsorban, mivel úriember vagyok, adott esetben valamelyik férfi tanácsnokra haragszom meg, és soha egy hölgy tanácsnokra. Ami különösen érdekelt, az Quaglia kollégát illeti, aki jelentősen és pozitívan lenyűgözött, éppen akkor, amikor — sajnos neki és sajnos nekem — megpróbált bevonni egy olyan témába, amely sajnos számomra kínai, mégis lenyűgözött és elbűvölt, éppen mert úgy vélem, hogy a dolog nagyon-nagyon érdekes. És ez mindenekelőtt egy olyan Városi Közgyűlés számára fontos, amely így vagy úgy dolgozik, olyan bizottságok számára, amelyek így vagy úgy dolgoznak, de amelyekről a helyi sajtó — hacsak valaki el nem mond mindent egy tanácsnoknak vagy a Polgármesternek — soha nem beszél, még akkor sem, amikor valaki méltóságteljesen és pozitívan dolgozik azon, hogy hozzájáruljon.
Ahogy mondtam, nagyon rövid leszek, mert érdekel, hogy belemenjek ebbe a témába, amely, ismétlem, elbűvöl, de ha Quaglia kolléga nem folytatja a bevonásomat, azt hiszem, keveset mondhatok. A dolog abból a kevésből, amit megértettem, nagyon érdekesnek tűnik, mert lehetővé teszi majd, hogy a közvéleménynek — még ha ma még nem is sokan tudnak rákapcsolódni — olyasmit adjunk, amit a község jelenleg nem tud adni, hacsak nem kezd hatalmas és őrült kiadásokba, míg úgy vélem, ezzel az internettel a kiadásoknak korlátozottnak kellene lenniük. Ezért kijelentem, hogy támogatjuk Quaglia kolléga napirendi javaslatát, és rendelkezésre állunk, hogy egyre többet tanuljunk."
Umberto Testori
Vissza a tartalomjegyzékhez
Felszólal: Lucia Deleo (P.D.R.C.)
 "Rövid leszek, annál is inkább, mert a többiek már sok mindent elmondtak. Inkább az Azzarelli képviselő által benyújtott napirendi javaslatokról és javaslatokról nyilatkozom, mert én is úgy vélem, hogy mindent összevetve, ha a községnek sikerülne előrehaladnia a városi hálózat útján, az már nagy előrelépés volna.
Mind a Quaglia által benyújtott indítvány, mind a napirendi javaslat mellett szavazok, de én is szeretném hangsúlyozni annak szükségességét, hogy visszatérjünk a bizottsághoz, hogy technikai szempontból alaposabban megvizsgáljuk, hogyan haladjunk adott esetben tovább ezen az úton, figyelembe véve, hogy a közigazgatási ciklus végén járunk, és hogy mindenesetre, ha sikerülne elkezdenünk az utat, az pozitív örökséget hagyna a jövő számára. A másik figyelembe veendő kérdés az, hogy gondolni kell a község személyzetének képzésére, amelynek aztán segítenie kell nekünk, és önmagának is segítenie kell e hálózat használatában. Azzal zárom, hogy remélem, visszatérünk a bizottsághoz."
Lucia Deleo
Vissza a tartalomjegyzékhez
Felszólal: Anna Maria CASSOL (informatikai tanácsnok)
"Elnök asszony, képviselő urak, őszintén szólva kissé meglepett, hogy itt úgy beszélnek az internetről, mintha olyasmi volna, ami még nincs. Az internetről — ahogy Azzarelli képviselő emlékeztetett — '94-ben beszéltünk, alaposan beszéltünk róla '96 májusában, és beszéltünk róla júliusban, Quaglia képviselő indítványának benyújtása nyomán. Aztán idén január 21-én bemutató találkozót tartottunk a község internetes oldaláról, amelyre meghívtuk az összes frakcióvezetőt.
Nem mindenki volt ott, és szeretném pontosítani, hogy kellő előzetes értesítéssel tettük, hangsúlyozva nemcsak azt, hogy egy általunk megígért és vállalt munka bemutatásának fontos pillanatáról van szó, hanem azt is, hogy az a fórum — és így is volt azok számára, akik ott voltak — még alkalmat jelentett bizonyos problémák kifejtésére, mert mindannyian tudjuk, hogy az internet vagy bármely más kommunikációs eszköz, ha nem táplálják és nem fejlesztik megfelelően, csak kidobott fáradság és pénz.
Elnézést kérek, de szükségesnek tartom emlékeztetni mindenkit — mert együtt döntöttük el —, hogy egy internetes kultúra kifejlesztését a községen belül egy szakaszos út szerint kellett megvalósítani, amely rendszeresen bevonja az intézmény egész struktúráját, és nem egy "marslakó" csoport által, amely olyan oldalakat építene, amelyeket kívülről valaki más megnézne.
Nem akartunk marslakókat csinálni, és hála Istennek nincsenek marslakók, hanem rendkívül hozzáértő szakemberek, akik szerencsére tudják — ők igen —, mik azok a keresőmotorok. És nem hiszem, hogy egy tanácsnoknak szakértőnek kellene lennie, sőt aggódnék a keresőmotorokban jártas és azok mániájában szenvedő tanácsnokok miatt. Én semmit sem tudok az internetes keresőmotorokról, és büszke vagyok rá, és örülök, hogy ez a Városi Tanács úgy döntött, hogy a községi személyzetnek eszközöket, módszereket, minősített tanácsadó cégekkel való kapcsolatot ad, hogy e szervezeten belül — és nemcsak egy Városi Tanács vagy egy Közgyűlés szenvedélyéből — oldalak jöjjenek létre, és erős kommunikációs kultúra szilárduljon meg, és így is van.
A múzeumokról szóló oldalak a legszebbek közé tartoznak Olaszországban. Az épülő oldalakon, amelyek Genova kulturális gazdagságának kibontakoztatását szolgálják, a község olyan szakemberei dolgoznak, akik nem informatikusok, mert minket egyáltalán nem érdekelnek az internethez értő informatikusok, hanem az érdekel bennünket, hogy a kulturális szolgálatokon, a területgazdálkodáson és minden igazgatóságon belül legyenek olyan emberek, akiknek a munkájukon túl kezükben vannak azok az eszközök, amelyekkel elérhetik, hogy munkájuk az internetes hálózatra vagy a városi hálózatra kerüljön (és most rátérek), mert erre van szükség, és mindig is szükség lesz.
Ez a változás kultúrája, amelyet itt bent kifejlesztettünk, és nem csekély erőfeszítés volt, mert könnyű esztétikailag kellemes és statikus oldalakat építeni. Ezek viszont nem statikusak, de kellemesek, és ezeken vállaltuk, hogy továbblépünk, és ezt mondtam a bemutatón is, amelyet tartottunk, és ahol ott volt minden szakember, aki dolgozott rajta. És hála Istennek a bemutatót a közgyűlési frakcióknak (aki ott volt, emlékszik rá) nem én tartottam, hanem azok, akik dolgoztak rajta, és ez fontos.
Nem a tanácsnok megy el elmondani, mit csináltak, hanem az, aki dolgozik rajta, akiben bizonyosan megvan a büszkeség, a tudatosság és a kultúra ahhoz, hogy folytassa és kiterjessze ezt természetesen a lehető legtöbb emberre, aki az intézményen belül dolgozik, és kommunikálnia kell. Ez egy elindított út, amelyet meg kell szilárdítani, és alapvető út, amely bizonyosan arra szolgál, hogy egyszerűsítse a község munkamódját, és gyümölcsözővé tegye a polgárok kapcsolatát a községgel, új eszközök révén is.
Genovában, hála Istennek, a községi ügyfélpultoknál a sorok nagyon rövidek. Bizonyos kritikus pillanatokban vannak, és ebben is — az adók problémájáról beszélek — megoldásokra jutunk, de például Genova városa az a város, ahol a legrövidebbek a sorok a népesség-nyilvántartásnál, mert nyilvánvalóan sikerült így megszerveznie magát. Nos, akkor mi megpróbáljuk, vagy inkább azok, akik a községen belül dolgoznak, és egyre inkább rendelkeznek ezzel a tudatossággal, megpróbálják elérni, hogy rengeteg információ kerüljön fel a hálózatra is, arra, amit Azzarelli helyesen városi hálózatként vetett fel.
Ami az anekdotákat illeti, én vállaltam (és a szakemberek is vállalták), hogy az angolt használjuk, és nem a franciát-angolt-németet, mivel jelenleg, elnézést, nem vagyunk képesek eljutni a nyelveknek erre a sokféleségére. Az angolt választottuk, lehet, hogy az amerikai vagy brit "gyarmatosítás" problémája, mindenesetre az angolt választottuk, hogy (ahogy kijelentettük) gondozzuk azt az információs részt, amelyet a világ számára hasznosnak tartunk.
Nem gúnyosan mondtam, hogy nem tesszük fel a bölcsődék nyitvatartását, hanem azzal mondtam, hogy ez egy választás, egy olyan választás, amelyben megerősítve éreztem magam néhány, egyes képviselőkkel is folytatott beszélgetés által, azzal kapcsolatban, hogy aki Genovában él, és tudnia kell a községi óvodákról, vagy Genovába akar jönni, hogy községi óvodába járjon, megteheti azt az erőfeszítést, hogy olaszul olvassa el, míg természetesen Genovának mint meglátogatandó és megismerendő városnak az összes oldala fokozatosan (úgy tűnik, néhány múzeumnál már folyik ez a munka, és nemcsak a múzeumoknál, hanem a programnaptárnál és a nagy eseményeknél is) angolul is elkészül.
A városi hálózatról tehát ez arra késztet bennünket, hogy azt mondjuk: egy községi városi hálózatot kell felépítenünk. Vállaltuk, ahogy mondtuk, és dolgozunk rajta. Van egy erőforrásprobléma, nemcsak gazdasági, hanem emberi is, abban az értelemben, hogy akik ezen dolgoznak, azoknak tökéletesíteniük kell magukat, és meg kell találniuk a helyes módszereket. És azon a fórumon, januárban, azt mondtam, hogy mintegy 6 hónapot irányoztunk elő egy községi hálózat létrehozására. Ez lényegében azt jelenti, hogy minden genovai polgárnak lehetősége lesz ingyenesen hozzáférni az információkhoz, és nem internet-hozzáférésen keresztül, mert úgy gondoljuk, helyes, hogy egy sor információ a város számára hozzáférhető legyen.
Azon a fórumon azt is elmondtuk és megvitattuk, hogyan és ki használhatja majd a községi oldalon a kommunikáció lehetőségét. Kell-e egyéni elektronikus postafiókoknak lenniük? Nos, úgy vélem, erről valóban a bizottságban kell vitatkozni, mert nem vagyok biztos benne, hogy itt mindannyian meg vagyunk győződve, vagy tökéletesen megértettük, mit jelent ez. Úgy vélem, helyes, ahogy Azzarelli képviselő mondta, megvizsgálni a meglévő tapasztalatokat, például Olaszországban azokat a községi hálózatokat, amelyek bizonyos számú egyesületnek kínálták fel ezt a lehetőséget. Úgy vélem, erről vitatkozni kell, mert van egy költségprobléma és egy kezelési probléma is.
Valószínűleg az elején kevés polgár kér majd elektronikus postafiókot, de fokozatosan ez a szám nőhet. Biztosak vagyunk tehát ebben? Úgy vélem, erről vitát kell kibontakoztatni, ezért érvényesnek tartom az Azzarelli képviselő által tett és Schenone képviselő által felkarolt javaslatot, hogy mélyen belemenjünk ennek érdemi részébe, ahogyan úgy vélem, az indítványban előterjesztett összes ponttal kapcsolatban is fontos a vita.
Hasznos-e, hogy a frakcióknak saját oldaluk legyen? Úgy vélem, igen, de úgy vélem, ezt szabályozni kell. Úgy vélem, a frakcióknak legyen oldaluk, de tudatában kell lennünk annak, hogy jelenleg a község szervezeti erőforrásai nem képesek azonnal támogatni a frakciókat, ezért ezeknek önállóaknak kell lenniük az oldalak építésében. De például úgy vélem, hogy a közgyűlési bizottságnak, majd a Közgyűlésnek el kell fogadnia egy szabályzatot.
Választási időszakba lépünk, de még ha nem így volna is, úgy vélem, szükség van egy szabályzatra arról, mit tesznek fel a frakciók saját oldalaikra a község honlapján, ezt követően természetesen minden frakciónak lehet saját oldala. Úgy vélem, ennek vita és valamilyen szabályozás tárgyának kell lennie.
Azt kérik, hogy tegyék fel a Közgyűlés üléseinek átiratát. Nos, amikor a bemutatót tartottuk, elmondtuk, hogy már létezik egy oldal, vagyis egy sor úgynevezett intézményi oldal, ahol már fent van a község alapszabálya, és ahol, mint elhangzott, hasznos módon fel kell majd tenni a határozatokat és a napirendi javaslatokat. Van-e értelme feltenni a teljes átiratot? Úgy vélem, helyénvaló alapos megfontolással dönteni erről, mert lássák, minden banális és semmi sem az, a technológia ma mindent lehetővé tesz, de úgy esik, hogy erőforrásokra van szükség, olyan emberekre, akiknek van egy minimális hozzáértésük és képességük.
Az AMI-PRO-s átiratokat nem lehet csak úgy nyersen az internetes oldalakra hányni. Azt sem hiszem, hogy ennek értelme volna, és szeretném, ha megvitatnánk. Úgy vélem, a község oldalának egyik erénye, hogy kellemes és könnyen hozzáférhető. Nem egyszerűen oldalak "áradata". Problémaként vetem fel, és megkérdezem, hasznos és helyes-e, hogy a polgárokat, akik megismerhetik a határozatokat és a napirendi javaslatokat, arra is felhívják — úgy, ahogyan elhelyezik őket, és ahogyan elhelyezik őket —, hogy ezeket az átiratokat is tanulmányozzák.
Úgy vélem, az indítványban foglalt mindezen vonatkozások alaposan megvitathatók, ezt követően személyesen meg vagyok győződve arról, hogy olyan szervezeti struktúrára van szükség, amely a dolgok bizonyos módon való elvégzését garantálja. A Főtitkárságnak, amely ma a jegyzőkönyvek átírását és minden ezzel kapcsolatos dolgot gondoz, meg kell szerveznie magát, és képesnek kell lennie arra, hogy mindez az internet és a városi hálózat oldalaira kerüljön. Mérlegeljük tehát jól, mi kerüljön oda.
Helyes-e, hogy olyan információk redundanciája és súlya legyen, amelyeket aztán talán senki sem olvas el? Nem az a fontos, hogy alaposan eldöntsük, mit kell a polgároknak tudniuk, és hogy a Közgyűlés és a bizottság válasszon, például fokozatosan is, egy szolgálat szervezeti lehetőségeihez igazodva, figyelembe véve, hogy ugyanaz a szolgálat kell, hogy elvégezze, és bizonyosan nem valaki más csatlakozik hozzá?
Ezért mindezeket a vonatkozásokat, amelyekkel már az oldal bemutató találkozóján is foglalkoztunk — amely nem csupán egy olyan találkozó akart lenni, ahol azt mondjuk, "ezek a község oldalai", hanem alkalom is akart lenni (ahogy azok számára az is volt, akik építő módon vettek részt) arra, hogy elmondjuk, hogyan folytatjuk —, érdemes továbbvinni, bizonyosan nem lehet itt megállni, nevetséges volna.
Ahogyan (aki jelen volt azon a találkozón, emlékszik rá) elhangzott, hogy fontos, hogy a község legyen a kezdeményezője, a hálózat fontos pontja azoknak a városi intézményeknek, amelyeknek már van internetes oldaluk, vagy hamarosan lesz, vagy lehetne, hogy egyetlen hozzáférés legyen, tehát egy Genova város, amelyen belül ott van a község, és amelyen belül kapcsolódni lehet a megye, a régió, a Carlo Felice, a Ducale oldalaihoz, vagyis mindazon intézményekéhez, amelyeknek érdekük a város népszerűsítési részének fejlesztése. Ezen dolgozunk, mert ez volt a vállalt kötelezettség.
Vannak dolgok, amelyek épülnek, vannak emberek, emberi lények, akik ezzel dolgoznak. Nem elég kimondani, hogy csodával határos módon megvalósuljon, hanem az kell, hogy egy ilyen összetett gépezetnek minden részében meglegyenek az erőforrásai hozzá, ahogyan elmondtuk és vállaltuk, hogy rövid időn belül az interneten hozzá lehessen férni a digitalizált térképészethez. A bővülés lehetőségei valóban óriásiak, de emlékeztetni kell arra, hogy én nem vagyok internetügyi tanácsnok, mert internetügyi tanácsnok nem létezik. Mindenki internetügyi tanácsnok, és mindenki igazgatója, vezetője és felelős tisztviselője az internetre kerülő információknak.
Én egyszerűen az informatikai tanácsnok vagyok, akinek az alapstruktúrát kell garantálnia, amelyen belül aztán dolgozni kell, vagyis azt az infrastruktúrát, amelyen aztán az összes információ és szakértelem utazik. Miután ez a választás megtörtént — és a Közgyűlés útmutatása alapján '94-től kezdve megtörtént —, mindenki ezen dolgozik, és mindenkinek fokozatosan dolgoznia kell azon, hogy meglegyen ez a gazdagodás. De ez egy elindított folyamat. Akár minden héten is találkozhatunk; nekem semmi problémám azzal, hogy minden héten találkozzunk a bizottságban, és beszámoljak az előrehaladásról: alkalomról alkalomra elhozom, és eljöhet az összes tisztviselő, aki ezen dolgozik, akik, ismétlem, minden ágazat tisztviselői, és minden tanácsnoksághoz tartoznak. Nincs egy konkrét valaki, csak valaki, aki természetesen a támogatást garantálja, és valaki, aki viszont a városi hálózaton dolgozik.
Összefoglalva tehát megerősítem, hogy teljes mértékben nyitott vagyok az elhangzott javaslatra, hogy ezeket a témákat szervesen, rendszeresen és pontosan tárgyaljuk a közgyűlési bizottságban, azért is, hogy reálisak legyünk, és meghatározzuk azokat a határidőket, amelyeken belül bizonyos dolgokat meg kell valósítani, és adott esetben megmondjuk például, mely dolgokat kell jövő évre halasztani; valóban felesleges úgy tenni, mintha azt mondanánk, hogy csinálunk dolgokat, amikor még nincs meg hozzá a szakértelem. Például az alfabetizációt illetően bővül az érintettek száma, de itt is fokozatos, erőforrásokhoz és prioritásokhoz kötött határidőkről van szó, amelyeket minden igazgatóságon belül fel kell mérni.
Ezért ebben teljesen egyetértek. Személyesen kételyeim vannak az indítvány egészének megszavazásával kapcsolatban, mert sok pontjáról, őszintén szólva, nem vagyok meggyőződve, ahogyan a napirendi javaslatot illetően azt kell mondanom, hogy ellenzem; a napirendi javaslat egyebek között azt mondja: "…hogy a község a jövőben ingyenesen biztosíthassa az internetezést, vagy akár csak mérlegelje". Nos, úgy tűnik, Azzarelli képviselő világosan beszélt a szolgáltatókról, és így a község nem fog konkurálni a szolgáltatókkal azzal, hogy ingyenes hozzáférést ad a polgároknak.
A község, ahogy ugyancsak azon a bemutatón mondtam, az új Berio Könyvtárban internetes munkaállomást helyez el, és az új kerületekben is lesznek internetes munkaállomások, tehát ebből a szempontból a község megteszi a magáét a hozzáférési lehetőségek terén, de hogy a község támogassa és kifizesse a polgárok internet-hozzáférését, őszintén szólva úgy vélem, ellentétes volna saját szerepeinek és intézményi funkcióinak tiszteletben tartásáról szóló bármilyen komoly felfogással. Úgy vélem, valamilyen hatóság azonnal feljelentene bennünket emiatt.
Nagy kételyeim vannak azzal kapcsolatban is, hogy védnökséget vállaljunk a Firenzei Egyetem e konferenciája felett. Nos, őszintén szólva úgy vélem, hogy itt Genovában is voltak és lesznek ugyanilyen érdekes konferenciák, ezért úgy gondolom, hasznos a saját városunkban tartott konferenciák felett védnökséget vállalni. Megkérném Quaglia képviselőt, mert meglepett a "proficua" [gyümölcsöző] szó "q"-val írva, a nevelési kutatólaboratórium levelében kért gyümölcsöző együttműködéssel kapcsolatban. Kissé megdöbbentem, de nyilvánvalóan ez is a nyelv végtelen fejlődésének része."
Anna Maria Cassol
Vissza a tartalomjegyzékhez
Szavazási nyilatkozat: Roberto Quaglia (Pannella-lista)
"Azzal kapcsolatban, amit a tanácsnok asszony mondott, csak azt akartam pontosítani, hogy soha nem beszéltem rosszul a községi hivatalok által kifejlesztett műszaki hozzáértésről, sem a munka összességében pozitív megalapozásáról, még csak az kellene. Bíráltam — valószínűleg a szokásosnál nagyobb hévvel — bizonyos jellemzőket, amelyeket a tanácsnok asszony viselkedésében észleltem. Ez, mint mondtam, semmit sem von le az eddig végzett munka minőségéből. Bíráltam azt a munkát, amelyet nem végeztek el (az internet kérdését az elején), és normális, hogy nem végezték el, de el kell dönteni, hogy el fogják végezni, és ezen a ponton fenntartom az indítványt.
Az egyetlen pont, amely aggasztó lehetett, a postafiók kérdése, amelyet adott esetben módosítani lehet, lehetőségként megfogalmazva, és így a bizottságban folytatandó viták tárgyává téve. Mindenesetre fontosnak tartom, hogy Genova ne szalassza el az alkalmat annak bizonyítására, hogy Olaszországban élen jár ezen a területen, és kár volna a vitát ismét szavazás nélkül lezárni. Adott esetben tehát a "biztosítsa minden polgárnak, aki kéri" mondatot a "mérlegelje annak lehetőségét, hogy biztosítsa…" mondatra cserélhetnénk.
A legfontosabb téma a turisztikai célú megjelenítés, amellyel kapcsolatban a tanácsnok asszony azt mondta, egyetért. Korábban megjegyeztem, hogy ez a szándék nem volt nyilvánvaló, vagy legalábbis én nem fedeztem fel a múlt havi bemutatón, de most, hogy azt mondta, rendben van, azt mondanám, nem lehet probléma.
A Városi Közgyűlés üléseire vonatkozó javaslat véleményem szerint az indítvány fontos pontja, amelyről egyébként úgy vélem, bizonyos egyetértés is van a Közgyűlésben, ezért kötelező erejűnek kellene lennie. A többi témával kapcsolatban, amelyek egy tanulmány elindítása és a fejlesztés megtervezése, azt mondanám, nem lehet probléma.
Ami a napirendi javaslatot illeti, a Firenzei Egyetem e professzora keresett meg, aki egyébként levelet is küldött a Polgármesternek, amelyet csatolok napirendi javaslatomhoz, azzal kapcsolatban, hogy helyénvaló volna társvédnökséget vállalni (olyan dolog, amely úgy vélem, inkább szimbolikus, mint bármi más, mivel nem hiszem, hogy bármilyen pénzügyi teher kapcsolódna hozzá) egy olyan konferencia felett, amelyet nagyon érdekesnek tartok.
Mi ugyanis nagyon gyakran abból az előítéletből indulunk ki, hogy az internet olyan kommunikációs eszköz, amely hasonlítható például a televíziókhoz vagy a telefonokhoz és így tovább, holott valójában nevelési eszköz is — vagy az lehet. És ezen a konferencián, amelyet egyébként a Minisztertanács, a Külügyminisztérium és mások is védnökségükbe vettek, éppen az interaktivitás kérdéskörét elemzik, különös tekintettel a nevelési célokra.
Az internet anarchikus környezet, ami szép is, de még jobb, ha sikerül nevelési lehetőségeket teremteni benne. Valóban, a fő vitatémákat illetően:
Didaktikai és tudományos innováció a World Wide Weben,
a kulturális javak telematikai terjesztése és interaktív multimédia,
interaktivitás és tömegmédia az élethosszig tartó tanulásban;
figyelembe véve, hogy a községnek nevelési céljai is vannak (mint az óvodák és a községi iskolák), úgy gondolom, hogy egy ilyen részvétel nem árthat egy községnek, főleg mivel nem jár terhekkel. És ezzel kapcsolatban úgy tűnik, Velence polgármestere, Cacciari már támogatóan nyilatkozott, és már védnökséget is vállalt a kezdeményezés felett. Nos, én kifejtettem az indokokat, aztán a Közgyűlés dönt. Úgy tűnik nekem, hogy ez olyan dolog, amely hozzáadhat valamit anélkül, hogy bármit is elvenne ettől a Közgyűléstől, ettől a várostól, ettől a városvezetéstől."
Roberto Quaglia
Vissza a tartalomjegyzékhez
Szavazási nyilatkozat: Flavio AZZARELLI (P.D.S.)
 "Úgy tűnik nekünk, hogy alapvetően megvan a szándék a téma megvizsgálására és alaposabb elemzésére, ezért felteszem a kérdést, hogy egy nem, igen vagy tartózkodó szavazat az indítványra nem jelenti-e azt, hogy szinte semmire halasztjuk.
Úgy tűnik tehát, hogy a tanácsnok asszony részéről megvan a szándék az indítványban tárgyalt pontok alaposabb vizsgálatára, ezért frakciónk alapvetően, akaratunk ellenére, nem szavazatot kell, hogy leadjon az indítványra, hacsak Quaglia kolléga nem bízik a tanácsnok asszony véleményében, elhalasztva, és hozzájárulását adva ahhoz, hogy az összes előterjesztett pontot a bizottságban szélesebb körben megvitassák és megvizsgálják."
Flavio Azzarelli
Vissza a tartalomjegyzékhez
2. szavazási nyilatkozat: Roberto Quaglia (Pannella-lista)
"Úgy vélem, bizonyos felelősséggel járna egy olyan átláthatósági művelet elvetése, amely véleményem szerint csak javára válhat e Közgyűlés és e város jövőjének, mert olyan reformról van szó, amelynek hatásai a következő közigazgatási ciklusokban mutatkoznak meg, hiszen olyan dolog, amely nem is minket érint.
Nos, megtarthattuk volna a bizottsági ülést ebben a hat hónapban, abban az értelemben, hogy tavaly nyártól számított három hónapon belül a bizottság elé kellett volna kerülnie ennek a témának. Most megértem, hogy lehettek előbbre való prioritások, de azt mondanám, hogy a Városi Tanács számára nem különösebben problémás elfogadni e Közgyűlés szavazását most, hogy módosítottam az első tételt, amely az egyetlen, amely technikai és gazdasági jellegű akadályt jelenthetne. Az összes többi tétel kifejezetten politikai.
A vitát lefolytattuk, és ezen a ponton bármilyen döntés nemcsak lehetséges, hanem kötelező is, abban az értelemben, hogy el kell döntenünk, akarunk-e haladni az átláthatóság irányába, és úgy gondolom, akarunk, mert ebben a teremben mindkét oldal összes kollégájával beszélve úgy vélem, alapvetően szinte egyhangú vagy talán egyenesen egyhangú az egyetértés; valóban, magánbeszélgetésben még senkit sem találtam, aki bírálta volna ezt a felépítést."
Roberto Quaglia
Vissza a tartalomjegyzékhez
Szavazási nyilatkozat: Carlo SCHENONE (Vegyes Csoport)

"Szavazási nyilatkozatként azt mondom, hogy az indítvány első és harmadik utolsó pontja kétségeket ébreszt bennem. A kettő közül az egyiket, a postafiókét, ha jól értettem, törölték; a másik a hangközvetítésre vonatkozik, amelyre őszintén szólva jelenleg nem fordítanék különösebben sok erőforrást, mivel máris kevés van belőlük, és el kell érni, hogy az interneten dolgozó emberek a terjesztésért dolgozzanak.
Van azonban egy problémám. Én is azon a véleményen vagyok, hogy erről a bizottságban kellene alaposabban és talán hatékonyabban is beszélni, de az illetékes bizottság elnökeként az idő a problémám, mivel már most is nehézségeink vannak a témák napirendre vételével. Ez tisztán gyakorlati jellegű megfontolás, mindenesetre én is inkább a bizottságban vitatnám meg, azért is, hogy bizonyos vonatkozásokkal foglalkozzunk. Valóban felírtam magamnak két pontot, amelyekkel nem értettem egyet, és másokat, amelyekkel kapcsolatban kételyeim voltak, mint például a jegyzőkönyvek kérdése.
Tehát ha ez a két pont benne van, nem értek egyet, és ha a többi pont marad, egyetérthetek ezzel a napirendi javaslattal. Szeretnék a bizottságban beszélni róla, de szeretném, ha figyelembe vennék, hogy valószínűleg vannak problémák, és ezt előre szeretném elmondani, hogy senki ne mondhassa: "akkor azért csinálod, hogy ne vedd napirendre"."
Carlo Schenone
Vissza a tartalomjegyzékhez
Szavazási nyilatkozat: Luca BORZANI (P.D.S.)
 "Szeretnék mondani valamit Quaglia képviselőnek az indítványról, mert ő többször is nyilatkozott ezekről a témákról a Városi Közgyűlésben, vitát sürgetve. Nos, úgy vélem, ez fontos és pozitív vita, amelynek ahhoz, hogy hatékony legyen, széles körű egyetértést is kell maga köré gyűjtenie. És úgy vélem, a mai vita értelme az volt, hogy a Közgyűlésen belül, a Közgyűlés és a városvezetés között a tisztázás egy újabb pillanata legyen arról az útról, amelyet követnek.
Ebből a szempontból az a javaslat, amelyet több képviselő tesz, hogy a bizottság elé utaljuk, nem annyira azért van, hogy ne kelljen vállalni egy nem szavazat súlyát, ahogy kockázatként felmerülhetne, nem ez a probléma, hanem azért, mert garantálná egy olyan vita folytonosságát, amely a Közgyűlésen belül nyitva marad. Ez számomra valódi, fontos politikai jelzésnek tűnik, és akkor nem érdemes ragaszkodni egy olyan szavazáshoz, amelyhez úgy vélem, a mandátum végéig a lehető legszélesebb módon el lehet majd jutni.
Ezért nagy őszinteséggel arra kérném Quaglia képviselőt, hogy ne kérje az indítvány megszavazását, hanem fogadja el azt a javaslatot, hogy a vitát a közgyűlési bizottságban folytassuk, meghatározott határidőkön és kereteken belül, amelyek lehetővé teszik a tényleges elmélyülést, és lehetővé teszik azt is, hogy a képviselők szélesebb köre érdemben foglalkozzon a kommunikáció néhány új formájával. Nos, mindez fontos elemnek tűnik számomra, és ezért teszem ezt a felhívást.
Ami a napirendi javaslatot illeti, úgy gondolom, hogy a kötelező rész első pontja elfogadható, míg különösnek tűnik — Quaglia képviselő, engedje meg, hogy ezt a kifejezést használjam — az az ötlet, hogy Genova városa védnökséget vállaljon a Firenzei Egyetem egy konferenciája felett, és ez a tevékeny együttműködés, mivel kétlem, hogy a Firenzei Egyetemnek különösebb érdeke volna a község részéről.
Építsünk inkább egy olyan utat, amelynek végén e témákról a város felé nyitott gondolkodás állhat, itt Genovában. Ez olyan politikai javaslatnak tűnik, amely összhangba kerülhet Quaglia képviselővel, aki így a politikai gesztust egy vita elindításában beteljesedve láthatja, amelyhez más képviselőink, mint Azzarelli és Angusti, többször is hozzájárultak. Ami ezt a napirendi javaslatot illeti, valóban kérném a kötelező rész első javaslatának különválasztását a többitől, adott esetben a napirendi javaslatot részenként szavazva meg."
Luca Borzani
Vissza a tartalomjegyzékhez
3. szavazási nyilatkozat: Roberto Quaglia (Pannella-lista)
"Ami a napirendi javaslatot illeti, részenként szétválaszthatjuk, mert mindenesetre nem alapvető dologról van szó. Ami viszont az indítványt illeti, figyelembe kell venni néhány elemzést: néhány hónappal vagyunk a mandátum, a közigazgatási ciklus vége előtt, és meg kell jegyeznem, hogy egy évbe telt, mióta először benyújtottam ezt az indítványt. Tavaly januárban nyújtottam be ezt az indítványt, és hét hónapig egyetlenegyszer sem sikerült megvitatni; ezt követően ezen az őszön legalább egy bizottsági ülést kellett volna tartanunk, és nem tartottuk meg. Most a mi helyzetünkből nehéz elhinni, hogy egy újabb halasztás valóban lehetőséget teremtene az ilyen elmélyülésre. Feltételezem tehát, hogy aki ezt a megoldást javasolja, a bizottsági ülés időpontját és a Közgyűlésben ezt követő vita időpontját is javasolni tudja."
Roberto Quaglia
Vissza a tartalomjegyzékhez
Az elnök felszólalása Chiara Formentini (L.N.I.P.) és ezt követő rövid nyilatkozatváltás.
"Akkor a napirendi javaslathoz hozzá lehet adni egy kötelező pontot, amely a lehető leghamarabb kitűz egy bizottsági ülést, majd a téma ismételt Városi Közgyűlés elé kerülését."
Roberto Quaglia (Lista Pannella)
"Meg kell nézni, mennyire válnak törvénnyé a szavak, amelyeket elmondunk. A legutóbbi napirendi javaslatban is az állt, hogy három hónapon belül vállalja bizonyos dolgok megtételét, dolgokat, amelyeket aztán megtettek; most tehát szeretném tudni, milyen garanciákat kaphatok, nem annyira személyesen magamnak, mint inkább a városnak."
Luca BORZANI (P.D.S.)
"Ami a PDS-t illeti, vállaljuk, hogy hivatalosan kérjük a bizottság elnökét, hogy egy hónapon belül hivatalosan hívja össze. A bizottság elnöke jelen van a teremben, és úgy vélem, ezt a kötelezettséget vállalni lehet."
Roberto Quaglia (Lista Pannella)
"Tehát hivatalos garanciám van arra, hogy egy hónapon belül a bizottság elé kerül, és az azt követő két héten belül ismét a Közgyűlés elé. Igen, ilyen feltételekkel el tudom fogadni."
Luca BORZANI (P.D.S.)
"Akkor a módosítás a következő: "hogy egy hónapon belül hívja össze az illetékes közgyűlési bizottságot, és ezt követően tartson vitát a Városi Közgyűlésben"."
Chiara Formentini elnök (L.N.I.P.)
"Tehát az indítványról nem szavazunk, és a napirendi javaslathoz hozzáadjuk a fenti mondatot."
Luca BORZANI (P.D.S.)
"Én a mi szavazási nyilatkozatunkat tettem, azt mondva, hogy a kötelező rész utolsó két bekezdése ellen szavazunk, vagyis "hogy adja meg Genova városának védnökségét" és "hogy tevékenyen is működjön közre"."
Chiara Formentini elnök (L.N.I.P.)
"Akkor először a kötelező részről szavazunk, az első és az utolsó, hozzáadott pontra vonatkozóan, kizárva a két középső pontot, és változatlanul hagyva az előzményeket, másodszor a második részről szavazunk. Először a módosított napirendi javaslatról szavazunk (közbeszólások). Visszavonja a firenzei részt? Akkor a második és a harmadik pontot módosítjuk. Marad tehát az első pont és a második, hozzáadott, vagyis az új. Az indítványról már nem szavazunk."
Vissza a tartalomjegyzékhez
Szavazási nyilatkozat: Franco BAMPI (Polo Nord)
 "Ennek a napirendi javaslatnak a megszavazása mellett leszek, úgy, ahogyan a vitából kialakult, és kissé aggódva, mert jobban szerettem volna az indítványt megszavazni. Cassol tanácsnok asszony válasza szerintem azt bizonyította, hogy nincs meg az a szándék, hogy az internetet a község munkaeszközeként használják. Ha adatokat kell átvinnünk a község egy "mainframe" helyéről a számítógépre (amely aztán hálózatra kerül), ez a művelet olyan, amely nem működhet, és olyan, amely pénzbe kerül.
Vegyünk egy példát a jegyzőkönyvekkel. Ha a Városi Közgyűlés jegyzőkönyvei az internetről elérhető helyen vannak, elég hozzáférhetővé tenni őket abban a pillanatban, amikor a Közgyűlés jóváhagyja őket, és a probléma meg van oldva; akkor nem merül fel a probléma, hogy ott legyenek-e vagy sem, mert valahol lenniük kell, és így egy elérhető és látható helyen vannak. Ha viszont felvetjük a problémát, hogy egy dolgot fel kell-e tenni vagy sem (és ezt értem a tanácsnok asszony válaszából), az azt jelenti, hogy adatátvitel lesz. És ha adatátvitel van, úgy vélem, az költséges, és úgy vélem, végül hatékonytalanná válik, mert akkor az oldalt már nem frissítik.
Ezért szívesen megszavaztam volna az indítványt, esetleg enyhítve rajta. Nekem tetszett volna egy olyan módosítás, amely azt mondaná: "kötelezi, hogy a következő témákról később a bizottságban vitát folytasson", mert ez fontos. Ehelyett az az érzésem, hogy ha egyszerűen vitatkozni megyünk, ha szabályzatot készítünk az internetről, higgyék el, a Genovai Internet Rt. karcsúbb javaslat, sokkal karcsúbb, erről meg vagyok győződve. Ha mindent szabályozunk, aztán meglátjuk, felteheti-e Quaglia a fényképét is, mert esztétikai ítéletet is mondhatunk majd a felteendő képviselői fényképekről. Nagyon aggódom, de úgy tűnik, a válasz… (közbeszólások)… rendben, fotogén vagyok, elnézést, ehhez nem fér kétség, fotogén vagyok, és hozzájárulhatnék a szépítéshez… (közbeszólások)… néha… íme Bampi… tudod, mint az a képregény… (közbeszólások)… Nem, nincs humorérzékem, ne lopd el Guglielmino mondatait; én azonban úgy vélem, Cassol tanácsnok asszony válaszából arra a habozásra következtettem, hogy az internetet a község munkaeszközeként használják, és úgy vélem, ha nem jutunk el idáig, ahogy felszólalásomban mondtam, az oldalt frissíteni kell majd, és így gyakorlatilag egy idő után elveszíti érdekességét.
Nos, én ezt gondolom. Sajnálom, hogy nem szavazhatom meg az indítványt, a napirendi javaslat mellett szavazok."
Franco Bampi
Vissza a tartalomjegyzékhez
Utolsó szavazási nyilatkozat: Roberto Quaglia (Pannella-lista)
"Fontosnak tartom kijelenteni, hogy azt a döntésemet, hogy most nem lépek tovább az indítvány megszavazásával, kizárólag a város magasabb érdekének kritériumai és értékei vezérlik, mert politikai szempontból egy ilyen indítvány megszavaztatásának elmulasztása rendkívül súlyos hiba. Az a helyzet, hogy aki ez ellen az indítvány ellen szavazott volna, olyan felelősséget vállalt volna, amelyet nem rázott volna le magáról gyorsan.
A város magasabb érdekében, mert úgy vélem, hogy ez fontos, alapvető és megkerülhetetlen, elfogadom, hogy előbb a Bizottságban beszéljünk róla, most, hogy jól rögzítettük a határidőket, hogy mindenki jobban tudja, miről beszélünk, majd harmadszor és ezúttal véglegesen, mostantól számított másfél hónapon belül, újra megvitatjuk a Közgyűlésben, újabb időt szánunk erre a témára: önök akarták így, nem én; ez azt jelenti majd, hogy több lesz a tájékoztatás, de akkor aztán szavazunk, és akkor mindenki vállalja a maga felelősségét."
Vissza a tartalomjegyzékhez
Az elnök nyilatkozata Chiara Formentini (L.N.I.P.)
"Felolvasom az internetről szóló indítvány vitája során benyújtott napirendi javaslatot:
Vissza a tartalomjegyzékhez
A Lista Pannella napirendi javaslata (végleges változat)
FIGYELEMBE VÉVE, HOGY
- a civilizáció, a fejlődés, a boldogság, a szabad társadalom és a létezés sok más tiszteletre méltó kategóriájának alapja az információ áramlása;
- egy olyan politikai-közigazgatási szerv, mint Genova városa egyik fő feladata, hogy lehetőségei határain belül polgárai jólétéért munkálkodjon, és az információ áramlásának és megosztásának minden növekedése erényes, mivel közép- és hosszú távon a polgárok összesített testi-lelki jólétének arányos növekedését idézi elő;
- 1997 májusában Firenzében jelentős tudományos konferenciát tartanak az Interaktivitás Kultúrája és a Kreatív Fejlődés témájában, különös tekintettel az internetre, Paolo Manzelli professzor, a Firenzei Egyetem oktatója szervezésében; a rendezvény már élvezi — egyebek között — a Minisztertanács Elnöksége és a Külügyminisztérium védnökségét (lásd melléklet);
- 1997. február 12-én a Polgármesterhez címzett levelében Manzelli professzor hivatalosan Genova városának védnökségét is kéri (lásd melléklet);
- hasznos és szükséges volna, hogy Genova városa megadja ezt a védnökséget, és gondoskodjon arról is, hogy tevékenyen részt vegyen ezen a tudományos konferencián;
FELKÉRI A POLGÁRMESTERT ÉS A VÁROSVEZETÉST,
- hogy egy hónapon belül hívja össze az illetékes közgyűlési bizottságot, és az azt követő 15 napon belül folytassa le a vitát a Városi Közgyűlésben;
- hogy rendkívüli figyelemmel mérlegelje annak helyénvalóságát, hogy Genova városa a jövőben képessé váljon felnőtt polgárai, mindenekelőtt a fiatalabbak számára ingyenesen biztosítani az internetezést, és hogy szigorúan a közigazgatási ciklus vége előtt számoljon be a Közgyűlésnek vagy az illetékes bizottságnak e mérlegelő munka eredményeiről.
Előterjesztő: Quaglia (Lista Pannella).
Vissza a tartalomjegyzékhez
A Lista Pannella napirendi javaslatáról tartott szavazás eredménye
Egyhangúlag elfogadva.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Sajtószemle
|